20. fejezet

 

Mikor éppenhogy csak feltudtunk szaladni a padlásra a rajongók elől, JunHyung gyorsan bezárta az ajtót. A padlás hatalmas volt és két helység is volt benne. Az egyik egy pánikszoba féleség volt vastag acél ajtóval.

- Oda be! Gyorsan mielőtt ezek feljutnak! - mondta JunHyung. A rajongók erősen ütötték a padlásajtót.

- Jézusom ez nagyon durva. - mondta RinRin.

Ekkor mindenki bement az acélajtós szobába és JunHyung bezárta az ajtót.

- Na, itt biztonságban vagyunk amíg a rendőrség nem lép. - mondta.

- Mázli, hogy ez a ház ilyen felszerelt. Bár az ajtók csödöt mondtak. Azt hiszem erősebbre lesz szükség. - mondta Gi Kwang.

Fél óra múlva Doo Joon megszólalt.

- Felhívom JoyHangot és megkérdezem, hogy hogyállnak. -

- Ki az a JoyHang? - kérdezte RinRin

- Doo Joon rendőr haverja. Ők intézkednek most ott kint. - mondta HyunSeung.

Doo Joon kb tíz percet beszélt telefonon.

- Elvileg fél óra múlva teljesen tiszta lesz a környék minden rajongótol és riportertől. Azt mondták, hogy a rajongók még a padlásra is föltörtek. - mondta Doo.

- Jézusom. Ezek vadállatok! - mondtam.

- Nos, mit csináljunk? - kérdezte NiTae.

- Hogyhogy mit csináljunk? - nézett rá JunHyung.

- Hát van fél óránk és nem akarok unatkozni. - mondta.

- Ti csináljatok amit akartok de én elfoglalom magam. - mondta Gi Kwang és odament Dotykához, majd megcsókolta.

- Na...most ezek fél órán keresztül ezt fogják csinálni. - mondta HyunSeung.

- Szerintem nem csak ők. - nézett rám és Dong Woonra Doo Joon. Mi is csókolóztunk.

- Nagyszerű. - forgatta a szemét HyunSeung.

Yo Seob ekkor odament NiTaehoz.

- NiTae.... -

- Igen? - nézett rá NiTae Yo Seobra.

- Én....én....szóval az van... - dadogott. - Én sajnálom a múltkorit Sheniivel.. nem tudom mi jött ránk. Igazából Sheniivel nagyon kedveljük egymást és testvérként nézünk egymásra. Az a csók csak valami félreértés volt. Én....én téged szeretlek. - mondta és elpirult.

- Yo Seob....én....én nem tudom mit higgyek. - mondta.

- Nekem higgy! Hisz nézd, Shenii Woont szereti. Nem engem! Én pedig téged! Nem őt! - mondta Yo Seob, majd megcsókolta NiTaet. NiTae visszacsókolt.

- Nagyonjóóóóó!  Most már van egy harmadik párosunk is. - mondta HyunSeung.

- Izééé....RinRin.. - szólalt meg szégyenlősen JunHyung.

- Igen? - nézett rá RinRin.

- Tudoood.... olyan régen csókoltál meg. - célozgatott Juni. RinRin vette a célzást és ők is csókcsatába kezdtek.

- Ezt most direkt csináljátok? - kiáltott fel HyunSeung.

- Nyugi! Majd neked is lesz egy ilyen szép példányod! - nevetett Doo Joon.

- Nagyon vicces. - nézett rá HyunSeung.

Fél óra múlva megcsörgött Doo Joon telefonja, hogy kimehetnek.

Mikor kimentünk a házban orbitálisan nagy volt a kupi.

-Jézusom! Ezt ki fogja eltakarítani? - sikított RinRin.

- Majd fogadunk fel takarítókat. Mindenki nézze meg nem loptak e el valamit. - mondta Doo Joon.

- Nem hiszem, hogy a rajongók az értékekre mentek. Szerintem inkább a személyes tárgyakra. - mondta Gi Kwang.

Igaza volt. Mindenki körülnézett a saját szobájában.

- Nekem ellopták a szivecskés alsógatyámat. - mondta Dong Woon.

- Nemáár pedig az olyan cuki rajtad! - kiáltottam fel. Ekkor mindenki rám nézett és azonnal elvörösödtem. - Vagyis..izéé.... -

- Nekem egyetlen darab alsógatyám sincs meg.. - jött ki Gi Kwang a szobájából.

- Nekem elvitték a zokniaimat. - mondta HyunSeung.

- Nekem a pólómat. - mondta Doo Joon.

- Nekem meg elvitték az összes alsógatyámat és az összes zoknimat is. - mondta Yo Seob.

- Nekemis. - mondta JunHyung is.

- Nekünk mindenünk megvan. A rajongók szerintem mind lányok voltak. - mondta RinRin.

- Ezek mind apró dolgok, szóval jól elrejthetők. Ezért lophatták el őket. Nagyobb dolgot nem tudtak volna elvinni. De szerintem nem is akartak... - mondta Juni.

Ekkor körbenéztünk.

- Na jó... ideje sok-sok profi takarítót hívni. - mondta NiTae.

- Én bemegyek a városba és megnézem hogyállnak a per ügyek az újságcikkekkel kapcsolatban. - mondta Doo Joon.

- Akkor én hívok takarítót. - mondta Gi Kwang.

Ekkor sírást hallottunk a padlásról...