22. fejezet

Késő reggel keltem. A többiek már az asztalnál reggeliztek. Feltűnően jó kedvük volt.

- Mi ez a jó kedv? - kérdeztem.

- Jó reggelt neked is. - mosolygott Doo Joon. - Ma reggel hívtak, hogy délutánra az összes újság, ami rólunk és erről a mostani esetről szól, leveszik a polcokról. -

- Végre valami jó hír. - mondtam.

- Ma már muszály próbálnunk. Nagyon sok próbát kihagytunk. - mondta Doo. - Reggeli után el is kezdjük. -

A reggeli gyorsan elment.

- Ti menjetek próbálni, én pedig elmosogatok és egy kicsit rendet rakok. - mondtam.

- Jó, de ha kész vagy gyere utánunk, mert megnézzük, hogy milyen a hangotok és a tánctudásotok. - mondta Doo Joon.

- Oké! - mondtam, majd nekiláttam, a többiek pedig elmentek próbálni.

Amikor mindent elmosogattam és elkezdtem eltörölgetni az edényeket, egyszer csak JunHyung jött oda hozzám.

- Segíthetek? - kérdezte.

- Te nem próbálsz? - nézdem rá.

- Elromlott az egyik számítógépen valami és most azt próbálják megcsinálni. Gondoltam én addig segítek. - mondta.

- Köszi! - mosolyogtam.

Miközben törölgettük az edényeket, nagyon jót beszélgettünk. JunHyung egyáltalán nem olyan, mint amilyennek a rajongók ismerik. Mély érzései vannak és nagyon megértő. Igazi barát féle.

- Tudod...egyáltalán nem olyan vagy, mint gondoltam. - mondtam.

- Miért? Mit gondoltál? - kérdezte.

- Azt, hogy kemény érzéketlen alak vagy. - mondtam nevetve.

- Na kössz. - mosolygott. - És most mit gondolsz?

- Azt, hogy megértő vagy és benned meg lehet bízni! Érzem, hogy meglehet. És, hogy te belül érzel és nem szereted kimutatni az érzéseidet. Ezért nem is beszélsz sokat és ezért gondolják rólad azt, hogy komoly vagy. De tudod mit? Te épp olyan kis diló vagy mint a többiek. - vigyorogtam.

Mindketten nevettünk, amikor Gi Kwang jött be a konyhába.

- Most hívtak minket, hogy bevállalnánk e egy interjút a "good night" című műsorba. Erről a rablós esetről lenne szó. Doo szerint jót tenne nekünk ha bevállalnánk, mert az újság cikkeket már több ezren látták, hiába szedték le a polcokról és így az interjúban mi magunk mondhatnánk el szó szerint, hogy mi történt, és nem lennének félreértések és pletykák. - Ezt Gi Kwang mind egy levegővel mondta el és a végén már majd meg fulladt.

- Szerintem is jó ötlet. - mondta JunHyung.

- Hát ha szerintetek jó, akkor én sem fogok ellenkezni. - mondtam.- Megcsináltátok már a gépet? -

- Sajnos nem tudjuk. Már hívtuk Gidyt. Ő majd megcsinálja. - mondta Gi.

- Gidy a szerelő haverunk. - világosított fel Juni. - Szinte mindenhez ért. -

- De sajnos csak holnap tud jönni. -

- Akkor ma sem próbáltok? - kérdeztem.

- Hát nem. Doo már nagyon ideges, amiért ennyi próba elmarad. - mondta Gi.

Ekkor csengettek.

- Kinyitom. - mondta Gi Kwang.

Amikor kinyitotta, három ismerős arcot látott meg az ajtóban. SuSu, Cheeny és Miary voltak.

- Na hát! Sziasztok! Micsoda kellemes meglepetés. - mosolygott Gi Kwang. - Gyertek be. - mondta.

- Remélem nem zavarunk. Izgultunk, hogy esetleg próbálni fogtok vagy valami ilyesmi. - mondta Cheeny.

- Hát éppenséggel azt akartunk de elromlott egy program a gépen és most nem tudunk. - mondta.

- Jéé! Sziasztok! - köszöntünk Junival. Ekkor megjelentek a srácok is.

- Hát ti? - kérdezte DeeDee. - Milyen kellemes meglepetés! Sziasztok! - köszönt.

- Sziasztok. SuSu azt mondta, hogy bármikor átjöhetünk...és...hát.. nem bírtunk várni. :$ - mondta Cheeny.

Mi nevettünk.

- Megértem. - mondtam nevetve.

- Mivel ma úgysem tudunk próbálni és ti épp most jöttetek, akár el is mehetnénk valahova. - ajánlotta fel Doo Joon.

- Én benne vagyok. Ötleteket, hogy hova menjünk? - kérdezte RinRin.

- Bowling? - vetette fel NiTae.

- Én benne vagyok. - mondta Doo. A srácok és mi is beleegyezően bólogattunk.

- Mi is. - egyeztek bele Cheenyék is.

- Akkor indulás. - mondta Doo.

Amikor mindenki elkészült már indultunk is. Mikor bementünk megszólaltam.

- De én nem is tudok bowlingozni. - mondtam.

- Majd én segítek. - mondta Dong Woon, majd hozott egy golyót átölelt, a kezem a golyóra tette, az ő kezért az én kezemre és együtt elgurítottuk.

- Ééééééééééééééééééééés igeeeeen! Mindet ledöntöttük. - kiáltott fel Dong Woon.

- Igen! Láttátok? Láttátok? - ugráltam és megcsókoltam Wooniet.

- Énis akarok ilyet dobniii! - ugrált Dotyka.

Gi Kwang ekkor odament és vele is dobott úgy, mint velem Dong Woon.

- Igeeen! Telitalálat! - kiabált Dotyka és Gi Kwang nyakába ugrott. Kwang megcsókolta.

Mindenki nagyon élvezte a bowlingot. Kivéve Miaryt. Ő csak ült a padon és amikor rá került volna a sor, mindig azt mondta, hogy majd SuSu dob helyette, mert olyan vicces nézni, ahogy azzal a nagy golyóval szenved, mert nem bírja el. Folyton Doo Joont nézte. Annyira helyes. És múltkor amikor ráesett, olyan édesen nézett. De mit is képzel. Ő egy sztár. Igazából azt sem tudja, hogy most miért lehet itt. Mindent a kishúgának köszönhet.

Hirtelen felállt.

- Kimegyek a mosdóba. - mondta.

Doo Joon látta, hogy nem a mosdóba megy, ezért úgy döntött, hogy utána szalad.

- Miary! A mosdó a másik irányba van. - mosolygott Doo Joon.

- Tudom. Igazából nem is oda mentem. Csak egy kicsit sétálgani. - mondta Miary.

- Te miért nem játszol? - kérdezte Doo.

- Nemtudok. És nincs senki aki úgy segítene nekem, mint például Sheniinek Dong. - mondta.

- Dehogynincs! Én segítek! - mondta Doo Joon.

- Jó. De nem úgy... tudod... mi nem járunk.. Shenii meg Dong meg igen. Irigylem őket amiért boldogok. - mondta Miary és egy könnycsepp gördült le az arcán.

- Héé....ne sírj. - mondta Doo és letörölte Miary arcáról a könnyeket.

- Tudod... én igazából nem is tudom mit keresek itt. El sem tudtam volna jobbat képzelni, mint veletek lógni. De....de olyan rossz, hogy nem lehetek a tiéd. -csúszott ki Miary száján. Amikor rájött, hogy mit mondott rögtön a szája elé rakta a kezét.

- Hogy mi? - kérdezte Doo.

- N...nem úgy értettem. Én....én....nekem...mennem kell! - mondta, majd kiszaladt az ajtón...