1. fejezet
Már egy ideje minden csak a B2st körül forgott. Négy kedvenc tagunk lett: Dong Woon, Gi Kwang, Yo Seob és Doo Joon. Mindegyiknek volt egy beceneve amit mi találtunk ki. :$ Dong Woonnak pl. Dong Bocii, mert van egy képe amin cuki boci szemekkel nééz :$ de gyakran szólítjuk az eredeti becenevén is. Woonie ^^. Rengeteg képünk volt róluk, minden számukat kívülről fújtuk és a táncokat is tanulgattuk a klippekből. A kedvencünk a fej körzés volt a mysteryben :D. Minden nap arról álmodoztunk, hogy elmegyünk egy koncertjükre. Egyik nap hallottuk, hogy fellépnek Németországban pár nap múlva. Az nincs is messze!! Teljesen megőrültünk és elhatároztuk, hogy bármi áron eljutunk a koncertre. Aztán jött az isteni segítség. Az egyik ismerősöm lánya, szintén B2st rajongó, és volt neki négy V.I.P. (!!!) jegye a koncertre, amiből kettő feleslegessé vált számára, így nekünk adta. Amikor a jegyeket a kezünkben tartottuk a barátnőmmel, azt hittük összeesünk örömünkben. Minden nap visítoztunk és egyre türelmetlenebbek lettünk. A jegyeket szigorúan titkos helyre raktuk, hogy még véletlenül se vesszenek el. Végre elérkezett a koncert előtti nap. Nagyon korán, hajnali négykor keltünk. Aznap a barátnőm nálunk aludt. A szüleink megengedték, hogy egyedül menjünk, mert megbíztak bennünk, de csak azzal a feltétellel, hogy félóránként felhívjuk őket és beszámolunk arról, hogy most épp hol vagyunk. Ezenkívül megtervezték az egész oda utunkat. Amikor a reptérre értünk a barátnőm kicsit félt, mivel utált repülni. De B2stért mindent! Mikor felszáltunk a szívünk majd kiugrott a helyéről. Csak ültünk csendben és vigyorogtunk, mint a tejbetök. Az út hosszú volt. Egyenesen a fővárosba, Berlinbe mentünk, mert ott volt a koncert. Miután leszálltunk és elmentünk a legközelebbi hotelbe, lepakoltunk és megkerestük a legnagyobb plázát. Nem volt nehéz. Amellett a csarnok mellett volt ahol másnap a koncertet tartották. Bementünk az összes boltba és mindenhol találtunk valamit, amit azonnali hatájjal, egyszerűen muszály volt megvenni. De legfőképp a másnap esti koncerthez kerestünk megfelelő ruhát. Amikor elfáradtunk, pihenésképp beültünk egy ottani kávézóba. Aztán az egyik asztalnál ismerős arcokat véltünk felismerni...