18. fejezet

 

Reggel viszonylag korán keltem. Dong Woon még mindig aludt. Annyira jó volt az ölében lenni, hogy inkább nem keltem fel. Ki tudja...talán most alhatunk így utoljára. Már egy ideje csak feküdtem amikor Dong Woon ébredezni kezdett.

- Jó reggelt. - mondta álmosan. - Hogy aludtál? - kérdezte.

- Nem jól. Egész éjszaka azon járt az eszem, hogy talán soha többet nem bújhatunk így össze. - mondtam. Dong Woon szorosan átölelt.

- Ne félj! Nem engedem, hogy bántsanak! - mondta, majd gyengéden megcsókolt. Ekkor Dotyka és Gi Kwang nyitott be.

- Már fentvagytok? Bejöhetünk? - kérdezte Dotyka.

- Persze, gyertek. - válaszoltam.

Dotykáék leültek az ágyra.

- Hogy vagytok? - kérdezte Gi Kwang.

- Félek. - válaszoltam. Dong Woon még szorosabban ölelt.

- Énis. - mondta Dotyka. Gi Kwang ekkor őt is átölelte és megcsókolta. Olyan szenvedélyesen csókolóztak, hogy Dong Woonnal muszály volt elmosolyodnunk. Mi is csókolózni kezdtünk. Mindenki úgy csókolt, mintha ez lenne életünk utolsó csókja. Hamar elment a délelőtt. Én, Dong Woon, Gi Kwang és Dotyka egész nap a szobámban voltunk. Együtt akartunk lenni. Olyan jól elbeszélgettünk, hogy el is felejtettük mi vár ránk délután.

- Akkor ti most tulajdonképpen együtt vagytok? - néztem rá Dotykára és Gi Kwangra. Kwang átölelte Dotykát.

- Hát remélem! - mondta és megint megcsókolták egymást.

- Igen! - mondta Dotyka miután befejezték a csókolózást. - És veletek mi van? - kérdezte.

Ránéztem Dong Woonra.

- Imádom ezt a bolondot! - mondtam mosolyogva. Ő erre megcsókolt.

- Én is! - mondta Dong Woon. - És senki sem veheti el tőlem!

Milyen édes! :$ Fél öt volt, amikor Doo Joon nyitott be.

- Srácok... ideje lassan indulni...mindjárt öt óra és addigra oda kell érnünk ha nem akarjuk, hogy NiTaenak még nagyobb baja essen. - mondta.

Ekkor mindenkinek eszébe jutott, hogy talán pár órán belül komolyan megsérülünk...

- Biztos, hogy semmi mást nem tehetünk? Híresek vagytok! Vannak kapcsolataitok! Valamit csak tehetünk! - mondtam.

- Sajnos semmit sem tehetünk. A telefonjainkat lehallgathatják, a házat figyelik és valamiért internet sincs. - mondta Doo.

Negyed óra múlva elindultunk. Nagyon féltünk. Dong Woon szorosan magához szorított és úgy mentünk végig. Amikor odaértünk a fiúk már vártak ránk. Sokan voltak. NiTae is ott volt. A haja kócos volt, a szeme kisírt, a ruhája szakadt és mindenhol koszos.

- NiTae! - kiáltotta RinRin amikor meglátta. - Szemetek! Mit tettek vele? -

- Csak egy kicsit játszottunk. Elvégre nekünk is kijár ennyi szórakozás nem igaz? - mondta az a srác, aki a múltkor megszökött. - Egyébként nyugodtan szólíts Hektornak, azt jobban szeretem mint a 'szemét' kifejezést. - mondta, majd közelebb jött. A többi srác is megindult felénk.

Dong Woon, Gi Kwang, Doo Joon, JunHyung, Yo Seob és HyunSeung azonnal maguk mögé tereltek minket és védelmezőn elénk álltak.

- Hejj, de nagyon bátrak valakik. - nevetett Hektor.

- Na jó! Eljöttünk! Mindenki itt van! Engedjétek el NiTaet! - mondta Yo Seob.

- Hohohó! Az nem úgy megy. Ha ő megy akkor valaki marad helyette! - mondta gonoszan vigyorogva Hektor.

- Majd én! - kiáltotta Yo Seob.

- Nekünk inkább azokból a szép példányokból kéne egy ott hátul. - nézett ránk Hektor. - Még pedig az akinek a kis védelmezője rám támadt! - Ekkor Hektor Dong Woonra nézett. - Halljam melyik szuka a tied? - kérdezte.

Dong Woon nem válaszolt.

- Hát jó. - mondta Hektor. - Akkor máshogy tudjuk meg. - Ekkor intett a fiúknak, akik rögtön lerohanták Dong Woonékat és lefogták őket. Próbáltak védekezni, de esélyük sem volt. Én, RinRin és Dotyka maradtunk csak ott középen. Hektor intett egy másik férfinak aki egy pisztolyt vett elő.

- Lődd le! - Intett Dong Woon felé Hektor. Én azonnal felkiáltottam.

- Neeee! - Szaladtam Dong Woonhoz és eléálltam. Hektor pontosan erre számított. Az emberei azonnal lefogtak.

- Nem! Ne! Engedjék el! - kiabálta Dong Woon és megpróbált kiszabadulni de nem volt esélye a két atomerős férfival szemben.

- Hozzátok ide. - mondta Hektor. Amikor odavittek, Hektor megnézte az oldalamat. Látszott rajta a múltkori vágásnyom.

- Biztos, hogy ő az. Őt vágtam meg. - mondta, majd megfogott a hajamnál fogva és intett NiTae fogvatartóinak, hogy engedjék el NiTaet. A fiúk ellökték és NiTae elesett. Hektor Dong Woon elé taszigált.

- Na milyen érzés most így nézni a kis gyönyörűségedre? - kérdezte Hektor Dong Woont és egy kést vett elő, amit a nyakamhoz szorított.

- Ha egy karcolást is ejtessz rajta azt nagyon megbánod! - kiabálta Dong Woon.

- Nem hiszem, hogy olyan helyzetben vagy, hogy megfenyegess. - mondta Hektor és intett az egyik férfinak aki fogta Dong Woont. Az hasba ütötte.

- Ne! Kérem, könyörgök ne bántsák! - kiabáltam sírva. - Könyörgök! Ne bántsa! Kérem! -

- Most bezzeg könyörögsz! De amikor miattatok csukták le a társaimat ők nem könyöröghettek! - mondta Hektor és egyre jobban szorította a kést a nyakamhoz és egyre szorosabban fogta a hajam. Majd újra intett az embereinek, akik megverték Dong Woont, majd véresen a földre lökték.

- Neee! - kiabáltam. Hektor erősen a földre lökött, majd egy pisztolyt fogott Dong Woonra.

- Ne! Neee! - kiáltottam és odahúztam magam Dong Woonhoz. Megpróbáltam elé kerülni és a testemmel védeni.

- Hagyd abba te rohadék! - kiáltotta Hektornak Gi Kwang, Hektor ekkor elindult Kwang felé. Én sírva Dong Woon felé fordultam.

- Kelj fel! Hallod? - sírtam neki és megcsókoltam. - Kérlek, kérlek kelj fel! -

Dong Woon kinyitotta a szemét és lassan felült. Én sírva átöleltem. Megkönnyebültem, hogy életben van. Hektor ezalatt odaért Gi Kwanghoz.

- Mit is mondtál? Bocsánat, de nem hallottam jól. - mondta Hektor és a pisztolyt fenyegetően forgatta a kezében.

- De igen, jól hallottad! - mondta Gi Kwang. Hektor felhúzta a pisztolyt és Kwangra fogta.

- Neee! - kiabálta Dotyka. Ekkor felgyorsultak az események.

NiTae hirtelen felkelt a földről és egy követ vágott Hektor fejéhez. Hektor a fejéhez kapott és elejtette a pisztolyt, majd a földre zuhant. Gi Kwang és a többiek kiszabadították magukat. Kwang a pisztoly után nyúlt és felvette. Doo Joon és a többiek is egy-egy követ vettek fel és hozzávágták RinRin és Dotyka fogvatartóihoz. Amikor a lányok kiszabadultak, Doo Joonékkal együtt felénk szaladtak, de Hektor gyorsabb volt. Felállt és felém vette az irányt. Ám ekkor Dong Woon felpattant és Hektort a földretaszította. Ekkor Hektor emberei is támadásba lendültek. Doo Joon megszerezte Hektor egyik emberének a pisztolyát. Ezután Gi Kwang és Doo Joon sorra lőtték le Hektor embereit. Hektor lelökte magáról Dong Woont és elkapott. Fölállt velem és a zsebéből előhúzott még egy pisztolyt, amit a fejemhez fogott. Amikor Gi Kwang lőni akart Hektorra, Dong Woon elkiáltotta magát.

- Ne! Shenii nála van! - kiáltotta. Gi Kwang megállt.

- Tedd le, vagy meghal! Gyerünk! - kiabálta Hektor Kwangnak. Yo Seob észrevette, hogy újabb emberek jönnek. Hirtelen megindult Hektor felé. Ekkor egy lövés hallatszott. Én, Hektor és Yo Seob is a földre kerültünk. Láttam, hogy a föld véres lesz előttem...